(Cikk: Lokál Magazin: Fehér György, 2017. 12. 24.)
A keresztény értékek a színházban is értékek tudnak lenni

Nemrég mutatták be  Sárdi Mária: Kislány a pokolban című, megtörtént eseményeket feldolgozó
holokauszt monodráma, amelyet a hálás közönség nagy ovációval kísért vastapssal jutalmazott.
Az előadás után az előadás társ menedzsere, Vég Andrással arról beszélgettünk,
(a másik menedzserrel, Rosenfeld Dániel Imrével készült interjút ide kattintva olvashatják el)
hogy a Kazán István Kamaraszínház emellett már 11 éve játszik zsidó és keresztény
témájú darabokat. Vég András szerint a keresztény értékeket nem árt megmutatni,
hiszen ezen értékekre fel lehet építeni egy-egy előadást.
Ha a történeti részét nézzük a darabnak, akkor azt tudjuk meg, hogy Viktor János és
Karsai Dezső, a Szabadság téri Református templom lelkészei, 1500 zsidót bujtattak el
a vészkorszak alatt, s ezzel meg mentettek, mindezt úgy, hogy saját magukat és családtagjaikat is
életveszélybe sodorták, de ezzel ők nem törődtek, mert a Biblia szavát, előbbre tartották, mint saját maguk életét.
– A darabból kitűnt hogy a 15 éves kislány, nem ennek köszönhette a holokauszt túlélését,
de a végén, külön megemlítette ezeknek az embereknek a nevét, s azt hogy,
milyen sok zsidó honfitársunk köszönhette nekik  az életük.
Minden időszakban megvoltak azok, akik példaértékkel álltak ki a mindenkori elnyomás,
a mindenkori embertelenséggel szemben, a magyar Reformátusok pedig, élen jártak mindebben,
példa erre az előbb említett két lelkész is.
– Milyen előadásaikat lehet még látni?
A Kazán István Kamaraszínház 11 éve játszik zsidó és keresztény témájú darabokat mint:
a holokauszt időszakot feldolgozó Sárdi Mária: “Kislány a pokolban” vagy Tadeus Borovszky:
“Nálunk Auschwitzban” című monodrámák, de a keresztény témájú előadások között említeném
G. B. Shaw Szent Johanna című művéből készült: “Magányos Johanna”,
vagy Giordano Brúnó: “Igazság a máglyán” című előadásainkat is.
– Akkor önöknél, ez egy tudatos keresztény színházi vonulatot feltételez!
Igen, mert a keresztény értékek a színházban is értékek tudnak lenni, és ezt nem árt megmutatni,
hiszen ezen értékekre fel lehet építeni egy-egy előadást.
– Akkor önök egyetértenek a Magyar Kormány, a keresztény értékek megőrzésével kapcsolatos
itthon és külföldön hangoztatott nyilatkozatával!
Nem hogy egyetértünk, hanem vállaljuk ezen zsidó és keresztény értékeket hordozó
darabok színrevitelét úgy, hogy közben magunk teremtettük meg ezen előadások szakmai
és anyagi feltételeit de itt, meg kell említenem Kriszt László dramaturg-rendezőt,
aki mind ezt a hátán viszi immár több mint egy évtizede, ebben próbálunk
menedzser társammal közreműködni.
– Visszatérve a Goldmark termi előadáshoz, milyen további keresztény értékeket képvisel a darab?
Morális, erkölcsi értelemben nincs különbség az Ószövetség és az Újszövetség közt,
az ember, mindig és mindenkor, (Ady szavaival:) nagybetűs EMBER kell hogy legyen,
különben vagy nincs sok értelme az életének, vagy alámerül az élet zuhatagában,
eltűnik az élet rengetegében. Nekünk Magyaroknak, a kereszténység nem véletlenül adott
megtartó erőt, a színház eszközeivel pedig, mi is hozzátesszük azt, amit mi gondolunk
a zsidóságról, a kereszténységről a világról.
– Mindenesetre a közönség igényli mindezt!
Ha hatásvadász, ha érthetetlen, ha a mennyiség fontosabb mint a minőség, akkor nem,
ha jól van előadva, ha érthető, ha (rendezőként) igényesen van hozzányúlva, akkor igen.
– Milyen további zsidó és keresztény témájú előadásokat terveznek?
A magyar származású Herzl Tivadarnak a 1897-ben, Bázelben bejelentett, és az
I. Cionista Világkongresszuson előadott beszédéből készült: “Izrael Lángja” című előadást,
és Hevesi Sándor: “Császár és komédiás” című darabját készítjük elő, de gondolkodunk
több más darabba is, de ezekről még korai lenne beszélnem.